2.modul: A fiatalok digitális önállóságának ösztönzése – visszaélések megelőzése

A modul célja

A modul célja eszközöket és stratégiákat adni a pedagógusok kezébe ahhoz, hogy segítsék a fiatalokat a technológia egészséges és biztonságos használatában, hangsúlyozva a kritikus gondolkodást, hogy a diákok képesek legyenek azonosítani és elkerülni a lehetséges buktatókat. Közösen fogjuk kideríteni, hogy hogyan lehet a fiatalokat a tudatos digitális autonómia, a biztonságos tudásszerzés felé terelni. A források és stratégiák széles körének bemutatása segíti a pedagógusokat dinamikus és inspiráló tanulási környezetet kialakítani.

Tanulási eredmények

A modul végére a résztvevők elsajátítják a tudatos digitális autonómia előmozdításához, valamint a biztonságos tanulási környezet kialakításához szükséges ismereteket és készségeket. A modul tanulási eredményei a következők:

Ismeretek: 

  • A digitális autonómia fogalma.
  • A digitális állampolgárság mibenléte
  • Online adatvédelem és biztonságos internethasználat.

Készségek: 

  • Képesség a tanulók támogatására digitális életük felelős irányításában.
  • Jártasság az online jelenlétre és a digitális lábnyomra vonatkozó irányelvekben.
  • Az adatvédelmi beállítások kezeléséhez szükséges gyakorlati tanácsadás.

Témakörök

A fejezet célja, hogy a tanulók megismerjék és megértsék a digitális autonómia fogalmát és fontosságát a digitális korszak társadalmaiban. Ha a fiatalok megtanulják, hogyan tudják a digitális életüket kézben tartani, és hogyan tudnak tudatosan dönteni, önállóbban és biztonságosabban fognak navigálni a digitális világban. Egy olyan korban, amelyben a technológia a mindennapi életünk része, nagyon fontos a fiatalokat felvértezni a digitális világban való önálló és felelősségteljes tájékozódáshoz szükséges ismeretekkel.

Ebben a fejezetben megismerkedünk a digitális állampolgárság alapfogalmaival. A résztvevők mélyreható ismereteket szereznek a digitális állampolgársághoz kapcsolódó jogokról, felelősségekről, és az online viselkedés normáiról. A digitális korban ismerni kell és tiszteletben kell tartani az internetes interakciók szabályait és viselkedési formáit, ha egészséges és tiszteletteljes online környezetet akarunk teremteni magunknak és másoknak. Ide tartozik mások tisztelete, személyes adataink védelme és a nem megfelelő viselkedés bejelentése is.

A fejezetben a digitális lábnyom megértésére és a biztonságos online viselkedés gyakorlatára (mint az erős jelszavak használata, az adathalász-kísérletek felismerése és az adatok rendszeres biztonsági mentése) helyezzük a hangsúlyt. Ugyanakkor a szólunk a digitális cselekedeteink hatóköréről is: hogyan lehet az online tevékenységekkel elősegíteni a digitális reputációt, a mentális egészséget és a személyes biztonságot. A fejezetből megértjük, hogy miért fontos a pozitív és konstruktív online jelenlét, és mik lehetnek a kártékony cselekedetek következményeit.

Cél, kulcsfogalmak, fejlesztendő készségek

A modul végére a tanulók képesek lesznek:

Tanulási útmutató

A tanulást ki lehet egészíteni a digitális önállóság fontosságáról való rendszeres beszélgetésekkel, kiemelve, hogy a megszerzett készségeket hogyan tudják alkalmazni a fiatalok a mindennapi életben és a tanulásban. A beszélgetést kollektív reflexiókkal kell támogatni, ösztönözve a tanulókat, hogy folyamatosan fejlesszék ezeket a készségeket, és mindig kritikus szemmel tekintsenek az interneten talált információkra.

Motiváló esetleírás

Egy oktató, Digiwise úr, észrevette, hogy az intézményében tanuló fiatalok a közösségi médiából tájékozódnak, kritikus hozzáállás nélkül. Az álhírek miatti aggodalmában kidolgozott egy oktatási projektet a fiatalok digitális autonómiájának javítására és a tudatos információfogyasztás elősegítésére.

A projekt két fő területre összpontosít: felkészítés az információkereséshez és -ellenőrzéshez szükséges digitális eszközök használatára, és az online forrásokkal szembeni kritikus szemléletmód kialakítására. Másodlagos cél a digitális visszaélések megelőzése ellenőrzési technikákkal.

A megvalósítás fázisai

  1. Tervezés – Kulcsfontosságú készségek (pl. forrásértékelés, elfogultság-felismerés) azonosítása; tanulási források kiválasztása, mint a FactCheck.org és más tényellenőrző eszközök.
  2. Képzés – Keresőmotorokkal és ellenőrzéssel kapcsolatos workshopok megszervezése, ahol elemezték az álhíreket, és megvitatták a hatásukat.
  3. Projektmunka – A részt vevő csapatok aktuális témák után kutatnak, azonosítják az álhíreket, ellenőrzik az információkat, és az eredményeket közzéteszik blogon.
  4. Értékelés – A csoportok bemutatják a blogjaikat, beszámolnak az ellenőrzés nehézségeiről, és megvitatják a félretájékoztatás elleni stratégiákat.

Eredmények

  • Kritikus gondolkodás és önállóság : fejlődik a diákok önálló kutatási és kérdezési készsége.
  • Az álhírekkel kapcsolatos tudatosság : megtanulják ellenőrizni az információkat, felismerni a téves információkat.
  • Elköteleződés és együttműködés : a csoportos projektek fejlesztik a csapatmunkára való képességet, a blogírás pedig interaktívvá teszi a tanulást.

Következtetés

Digiwise úr projektje képessé teszi a tanulókat arra, hogy tudatosan navigáljanak a digitális térben, és felruházza őket az álhírek azonosításához és a tájékozott állampolgárrá váláshoz szükséges alapvető készségekkel.

Reflexiós kérdések a társak közötti vita megnyitásához:

Q1. Hogyan építhetik be az oktatók hatékonyan a tananyagba a kritikus gondolkodást és a digitális írástudást annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek biztonságosan és felelősségteljesen navigálni az interneten?

Q2. Milyen kihívásokkal szembesülhetnek a tanulók, amikor megpróbálnak online információkat azonosítani és ellenőrizni, és hogyan lehet ezeket a kihívásokat kezelni az osztályteremben?

Q3. Hogyan fejleszthetik az együttműködésen alapuló projektek a tanulók félretájékoztatást felismerő képességét és digitális autonómiáját?

1. témakör: A digitális autonómiáról

A digitális autonómia kulcsfontosságú a mai fiatalok életében, amelyhez hozzátartoznak a technológia önálló, hatékony és biztonságos használatához szükséges készségek is. Számos tanulmány igazolja, hogy ez a készség jelentősen hozzájárul a tinédzserek személyes fejlődéséhez és önbecsüléséhez. 

A digitális platformokon való tevékenységek például fejleszthetik a fiatalok problémamegoldó készségét, az összetett feladatokmegoldási készséget, de ezzel együtt képessé válnak a szülői felügyelet kikerülésére is, ami növeli az önbizalmukat és sikerélményt ad nekik (lásd a Frontiers tanulmányát: Frontiers https://www.frontiersin.org/journals/psychology/articles/10.3389/fpsyg.2021.632713/full study).

A digitális autonómia emellett segít a tinédzsereknek abban, hogy kritikus hozzáállással tájékozódjanak az online környezetben: ellenőrizzék az információk hitelességét, és felismerjék az álhíreket. A közösségi médián és az online térben a fiatalok egyre inkább ki vannak téve a megfelelő felügyelet nélküli információfogyasztásnak (lásd:

(see APA https://www.apa.org/monitor/2023/09/protecting-teens-on-social-media#:~:text=URL%3A%20https%3A%2F%2Fwww.apa.org%2Fmonitor%2F2023%2F09%2Fprotecting,100 study).

A COVID–19 világjárvány még inkább rámutatott e készségek fontosságára, mivel a digitális eszközök alapvetővé váltak az oktatásban és a társas kapcsolatokban. A tinédzserek a technológiát használták a kapcsolattartásra, tanulásra és a társas érintkezések fenntartására, ami megmutatta, hogy a digitális média képes betölteni a személyes találkozások hiányából fakadó űrt, ugyanakkor rávilágított arra is, hogy szükség van a fiatalok fejlődésének biztonságos és tudatos támogatására. (lásd Frontiers https://www.frontiersin.org/journals/psychology/articles/10.3389/fpsyg.2021.632713/full

A fiatalok digitális autonómiájának fejlesztése nem korlátozódhat a technikai készségek fejlesztésére, ki kell terjednie az etikus és felelősségteljes magatartás képességére, ami hozzátartozik a tájékozott digitális állampolgári léthez.

A fiatalok digitális autonómiája kulcsfontosságú a tanulási folyamatban, öt fő okból:

a digitális autonómia lehetővé teszi, hogy a fiatalok olyan alapvető készségeket fejlesszenek ki, mint az információkutatás, a kritikus forrásértékelés és a technikai problémamegoldás. Ezek a készségek nélkülözhetetlenek a mai világban, ahol az információkhoz korlátlanul hozzáférhetünk, és éppen ezért a megbízható információk és az álhírek megkülönböztetésének képessége egyre fontosabb. (lásd Frontiers és APA).

azáltal, hogy digitálisan önállóak, a fiatalok képessé válnak az önálló tanulásra. Felfedezhetnek őket érdeklő új területeket, online forrásokból mélyíthetik a tudásukat és saját tempójukban tanulhatnak. Adottak a lehetőségek az személyre szabott oktatáshoz, a fiatalok számára vonzóbb tanulási formákhoz. (Frontiers).

a digitális eszközök használatának képességére egyre nagyobb az igény a munkaerőpiacon. Digitális autonómiájuk korai fejlesztése révén a tanulók értékes készségekre tesznek szert, amelyek felkészítik őket egy olyan professzionális környezetbe való belépésre, ahol a digitális technológiák központi szerepet játszanak (Frontiers).

a digitális autonómiához hozzátartozik az etikus online viselkedés, a személyes adatok és a magánélet tudatos védelme. Mindez segít a fiataloknak eligazodni a digitális világban, csökkentve a visszaélésekkel és a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos kockázatokat (APA).

a digitális eszközök használatának elsajátítása és az összetettebb online feladatok elvégzésének képessége növeli a fiatalok önbizalmát és önbecsülését.

A fiatalok digitális autonómiával kapcsolatos tudatosságának növelése

Cél: A feladat célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a digitális autonómia fontosságára, és megtanítsa őket a digitális eszközök önálló és kritikus használatára. 

Időtartam: 2 óra 

Szükséges anyagok: számítógép vagy tablet internethozzáféréssel / kivetítő és képernyő / papír és toll a jegyzeteléshez

A gyakorlat lépései:

Bevezetés és definíció (15 perc)

Beszélgetés: kezdjünk egy beszélgetést arról, hogy mit jelent a digitális autonómia. Kérjük meg a tanulókat, hogy osszák meg a gondolataikat és a tapasztalataikat. Írjuk fel a kulcsszavakat a táblára.

Meghatározás: add meg a digitális autonómia meghatározását, és magyarázd el a koncepció fontosságát a mindennapi életben.

Információkeresés (30 perc)

Kutatás: Oszd az osztályt kisebb csoportokra. A csoportok válasszanak egy-egy témát (pl. a közösségi média hatása a fiatalok mentális egészségére). Feladatuk a témával kapcsolatos online információk felkutatása.

Forráskritika: a csoportok értékeljék a talált források megbízhatóságát. Adjunk meg szempontokat az értékeléshez (Például: Azonosítható és hiteles-e a szerző? Friss-e a forrás? Jó hírű a webhely?).

Előadás és vita (30 perc)

Előadás (prezentáció): a csoportok bemutatják az eredményeiket az osztálynak, és elmesélik, hogyan találták az információt, és hogyan győződtek meg a hitelességéről.

Vita: a csoportok megvitatják a talált információkat, kiemelve a forrásaik közötti különbségeket és hasonlóságokat. Bátorítsd a tanulókat kérdések feltevésére és a tényellenőrzési technikák megbeszélésére.

Források:

A feladat segít a fiataloknak megérteni a digitális autonómia fontosságát és előnyeit, és olyan transzverzális készségeket fejleszt, amelyek fontosak a digitális világban való felelősségteljes és önálló tájékozódáshoz.

2. témakör – A digitális állampolgárság fogalma

A digitális állampolgárság a digitális technológiák felelős, etikus és biztonságos használatát jelenti; a digitális világban való eligazodáshoz szükséges viselkedések és készségek széles skáláját öleli fel, beleértve az online jogok és kötelezettségek megértését, a magánélet védelmét, a biztonságot, az online közösségekben való aktív részvételt és a digitális források etikus használatát is.

A Netiquette online ismerete és gyakorlása a digitális állampolgárság egyik feltétele. A netikett vagy a digitális etikett a helyes magatartás szabályai, amelyek szabályozzák az online interakciókat. Célja a tiszteletteljes és felelősségteljes magatartás előmozdítása az interneten. Itt vannak a netikett alapjai:

  • Használj tiszteletteljes és udvarias nyelvezetet minden online kommunikáció során.
  • Kerüld a sértéseket, a sértő nyelvezetet és a gyűlöletbeszédet.
  • Tartsd tiszteletben más felhasználók véleményét és szempontjait, még akkor is, ha nem értesz egyet.
  • Írj világos és jól strukturált üzeneteket a félreértések elkerülése érdekében.
  • Megfelelően használd az írásjeleket és a nagybetűket (kerüld a csupa nagybetűs írást, mert ez egyenértékű a kiabálással).
  • Ne ossz meg személyes vagy érzékeny adatokat az érintettek beleegyezése nélkül.
  • Tartsd tiszteletben mások magánéletét, és ne add ki mások személyes adatait engedély nélkül.
  • Vállalj felelősséget a közzétett és megosztott tartalomért.
  • Közzététel előtt ellenőrizd az információ hitelességét, hogy ne járulj hozzá álhírek terjedéséhez.
  • Légy nyitott a különböző kultúrákra, véleményekre és nézőpontokra.
  • Kommunikációdban kerüld az elfogultságot és a sztereotípiákat.
  • Tartsd tiszteletben az online tartalom szerzői jogait és licenceit.
  • Ne plagizálj, ne másolj műveket a szerzők engedélye nélkül.
  • Használj erős jelszavakat, és védd fiókjaidat az illetéktelen hozzáféréstől.
  • Légy éber, hogy felismerd az adathalászati kísérleteket és a rosszindulatú programokat.
  • A nézeteltéréseket konstruktívan és tisztelettudóan oldd meg.
  • Kerüld a nyilvános konfliktusokat, lehetőleg privát módon próbáld megoldani a vitákat.

Vannak eszközök és források, amelyeknek a segítségével naprakészen tarthatjuk a tudásunkat, és amelyek tanácsokkal is szolgálnak A Netiquette Guidelines https://www.netmanners.com/ hiteles forrás a helyes online gyakorlatok megismeréséhez. A StaySafeOnline www.staysafeonline.org tippeket ad a biztonságos és felelősségteljes internetböngészéshez. Common Sense Media https://www.commonsensemedia.org

A netikett fenti alapszabályainak betartásával a pedagógusok és a fiatalok hozzájárulhatnak a tiszteletteljesebb, biztonságosabb és barátságosabb online környezet kialakításához.

Íme egy válogatás azokból a YouTube-csatornákból, amelyek kifejezetten ajánlottak a netikett és a digitális etikett egyéb aspektusainak elsajátítására, fiataloknak is:

  1. TheOdd1sOut:
    • Humoros animációkkal bemutatott élettapasztalatok, az online interakciókkal és a megfelelő internetes viselkedéssel kapcsolatban is. A csatorna szórakoztató és tanulságos hangvételének köszönhetően népszerű a tinédzserek körében (All for the Boys https://allfortheboys.com/10-good-youtubers).
  2. Brave wilderness:
    • Bár elsősorban a természetre és a vadon élő állatokra összpontosít, ez a csatorna üzeneteket tartalmaz az online biztonságról és az információ tiszteletben tartásáról, ami segíthet felhívni a fiatalok figyelmét az utóbbaiak fontosságára (All for the Boys https://allfortheboys.com/10-good-youtubers).
  3. Uncomfortable conversations with a Black Man:
    • Emmanuel Acho csatornája érzékeny társadalmi témákkal foglalkozik és tiszteletteljes és tájékozott társalgásra ösztönöz, ami hasznos a heleys online kommunikáció fontosságának megértéséhez (Outward Bound https://outwardbound.org/blog/10-youtube-channels-recommended-for-young-people).
  4. Jacy and Kacy:
    • A csatorna kézműves- és kihívás videói népszerűek a fiatalok körében, és néha az online etikával és mások tiszteletével kapcsolatos témákat is érintenek a kommentekben és az interakciókban (TubeRanker https://tuberanker.com/blog/teenage-youtubers).
  5. Grace and GraceA két barát által üzemeltetett csatorna a divattal, a szépséggel és a mindennapi élettel foglalkozik, miközben a tiszteletteljes és pozitív online viselkedést hirdeti (TubeRanker).

Ezek a csatornák nemcsak szórakoztatnak, hanem fontos üzeneteket is közvetítenek az online viselkedésről, a digitális biztonságról és a tiszteletteljes kommunikációról, amelyek a netikett szempontjából alapvető fontosságúak. További részletekért közvetlenül a YouTube-on fedezhetsz fel egyéb csatornákat.

Etikus magatartással kapcsolatos gyakorlati feladatok

Kitalált forgatókönyvek és csoportos beszélgetés (30 perc)

  • Esettanulmány: mutass be olyan kitalált forgatókönyveket, amelyekben a fiataloknak etikus döntéseket kell hozniuk az interneten (pl. hogyan reagáljanak egy barátjuk által megosztott hamis információkra, hogyan védjék meg a személyes adatokat…).
  • Csoportos megbeszélés: alakíts kisebb csoportokat az osztályban a forgatókönyvek megvitatására és a megoldási javaslatok kidolgozására. Minden csoport ossza meg az ötleteit az osztállyal.

Gyakorlati útmutató készítése (15 perc)

  • Összegzés: a csoportos megbeszélés alapján a tanulók elkészítik a „Hogyan legyünk autonómok és felelősek online” című útmutatót az információkereséshez, a források értékeléséhez és az etikus online viselkedéshez.
  • Megosztás: a tanulók megoszthatják útmutatóikat társaikkal, vagy közzé tehetik az osztályteremben.

Következtetés (10 perc)

Végül indítsunk beszélgetést a digitális autonómia fontosságáról, és arról, hogy a tanult készségek hogyan alkalmazhatók a mindennapi és a tudományos életben. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy folytassák e készségek fejlesztését, és maradjanak kritikusak az interneten talált információkkal kapcsolatban.

3. témakör – A digitális biztonság és adatvédelem jó gyakorlatai

Tanárként alapvető, hogy a fiatalokat megismertessük az online adatvédelmi bevált gyakorlatokkal azért, hogy felkészüljenek az egyre összetettebb és összekapcsoltabb digitális világban való eligazodásra. Az adatvédelem elengedhetetlen az olyan kockázatok kiküszöböléséhez, mint a személyazonosság-lopás, az internetes zaklatás és a személyes adatokkal való visszaélés. Ha megtanítjuk a diákokat a személyes adataik biztonságos kezelésére, eszközöket adunk a kezükbe ahhoz, hogy meg tudják védeni magukat az online fenyegetésektől. Ezzel segítjük őket a felelősségteljes és etikus magatartás kialakításában az interneten, és erősítjük a digitális technológiákba vetett bizalmukat és az autonómiájukat. Ha ezeket készségeket már kisgyermekkorban kialakítjuk, segítjük egy olyan generáció kinevelését, amely tudatosabb és ellenállóbb a digitális világ kihívásaival szemben.

A digitális lábnyom azokból a nyomokból áll, amelyeket az internet használata során hagyunk az online térben. A digitális lábnyom részeivé válik az összes online tevékenység, például az üzenetek, fényképek, videók, megjegyzések és az internetes keresések is. Minden, az interneten végzett tevékenység hozzáadódik a lábnyomhoz, amely mások számára látható és hozzáférhető lehet, gyakran határozatlan ideig.

A digitális lábnyom jelentőségének megértése kulcsfontosságú, mivel hatással lehet személyes és szakmai életünkre. A jól kezelt digitális lábnyom segíthet a pozitív online imázs kialakításában, ami előnyös lehet például főiskolai felvételi vagy álláskeresés során. Ezzel szemben a nem megfelelő információk vagy tartalom árthat a megítélésünknek, és arra nézve negatív következményekkel járhat. Ezért kell felelősségteljesen és átgondoltan részt venni az online interakciókban, és védeni a magánéletet és a biztonságot.

A leggyakoribb fenyegetések, amelyeknek ki lehetünk téve az interneten:

A fenyegetések típusai:

Az adathalászat egy online csalási technika: a támadók megbízható entitásoknak, például bankoknak vagy népszerű webhelyeknek adják ki magukat, hogy rávegyék a felhasználókat érzékeny személyes adatok, például jelszavak, hitelkártyaszámok vagy banki adatok megosztására.

Két online forrás segíthet:

A Kaspersky kiberbiztonsági vállalat átfogó útmutatót kínál, amely elmagyarázza, mi az adathalászat, hogyan lehet felismerni, és hogyan lehet védekezni elle Click here to visit Kaspersky guide   

Az FTC oktatóanyagot kínál az adathalászati kísérletek felismeréséhez és elkerüléséhez, oktatóvideókkal és valós példákkal kísérve. Click here to visit the FTC guide

A fiókfeltörés olyan rosszindulatú tevékenység, amelynek során illetéktelen személyek a biztonsági intézkedések megkerülésével vagy megszegésével hozzáférnek egy online fiókhoz, jelszavak ellopásával, a biztonsági rések kihasználásával vagy hitelesítési adatok megszerzésére irányuló manipulációval. A hozzáférés megszerzése után a hackerek ellophatják a személyes adatokat, eljárhatnak az áldozat nevében, vagy csalárd célokra használhatják fel a fiókot.

Az angol malicious software („rosszindulatú szoftver”) kifejezés összevonásával keletkezett malware szó olyan programot vagy kódot jelöl, amelyet kifejezetten a számítógépes rendszerek károsítására, megzavarására vagy azokhoz való jogosulatlan hozzáférésre terveztek. A rosszindulatú programok többféle formát ölthetnek.

Adatszivárgás akkor következik be, amikor érzékeny, bizalmas vagy védett információk véletlenül vagy szándékosan illetéktelen személyek elé kerülnek. Ezek az adatok tartalmazhatnak személyazonosításra alkalmas információkat, pénzügyi információkat, üzleti titkokat, egészségügyi adatokat és más típusú bizalmas információkat.

Az adatszivárgásnak számos oka lehet, többek között:

  • Kibertámadások: a hackerek olyan technikákat alkalmaznak, mint például feltörés, adathalászat vagy az adatbázisokhoz való hozzáférésre és az információk ellopására kifejlesztett malware-ek.
  • Emberi hiba: az alkalmazottak véletlenül érzékeny információkat küldhetnek nem a megfelelő személynek, vagy rosszul konfigurálhatják a biztonsági rendszereket, ami lehetővé teszi az illetéktelen hozzáférést.
  • Elégtelen biztonsági óvintézkedések: például a gyenge jelszavak vagy a nem biztonságos rendszerek elősegíthetik az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést.

Rosszindulatú belső hozzáférés: rosszindulatú személyek önként felfedhetnek bizalmas információkat.

Léteznek jó gyakorlatok, amelyekkel elkerülhetjük ezeket a veszélyeket. A legfontosabb tennivalók:

  • Biztonságos jelszavak használata: használj biztonságos jelszavakat, minden fiókban mást. Minden jelszónak egyedinek, összetettnek és nehezen kitalálhatónak kell lennie. Íme néhány bevált gyakorlat:
  • Hozz létre erős jelszavakat: használj kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket. Az erős jelszónak legalább 12 karakter hosszúnak kell lennie.
  • Kerüld a tipikus jelszavakat: az olyan jelszavak, mint például „password123” vagy „admin” könnyen kitalálható.
  • Jelszókezelők használata: a jelszókezelők erős, egyedi jelszavakat generálhatnak és tárolhatnak minden egyes fiókhoz, így könnyebbé válik a biztonságos kezelésük.
  • Rendszeresen frissítsd a jelszavakat: rendszeresen módosítsd jelszavaidat a biztonság fokozása érdekében.
  • Kétfaktoros hitelesítés (2FA): a 2FA-val hozzáadott extra biztonsági réteg jelentősen csökkenti az illetéktelen hozzáférés kockázatát, még akkor is, ha a jelszavad veszélybe kerül.

További tudnivalók: 3 tipp erős jelszavak létrehozásához https://infosec.yorku.ca/three-easy-tips-to-choose-a-strong-password.

  • Szoftverfrissítések: a szoftver és az operációs rendszer naprakészen tartása kulcsfontosságú a biztonságosságuk és a funkcionalitásuk fenntartásához:
    • Fokozott biztonság: a szoftverfrissítések gyakran tartalmaznak javításokat a felfedezett biztonsági résekhez. A rendszeres frissítéssel megvéded a rendszeredet a fenyegetésektől és a támadásoktól.
    • Jobb teljesítmény: a frissítésekkel gyakran jobb teljesítményű verziót kapunk, a frissítés után a szoftver hatékonyabban és gördülékenyebben fut.
    • Hozzáférés új funkciókhoz: a szoftverfrissítések gyakran olyan új funkciókkal és fejlesztésekkel érkeznek, amelyek javíthatják a felhasználói élményt.
    • Hibajavítások: a frissítések tartalmazzák olyan szoftverhibák javítását, amelyek összeomlásokat és egyéb problémákat okoznak.
    • Kompatibilitás: a naprakészen tartott szoftver kompatibilis marad más, frissített alkalmazásokkal és eszközökkel, így a felhasználói élmény is zökkenőmentes marad.

Hogy a szoftver mindig naprakész legyen, engedélyezd az automatikus frissítéseket, és rendszeresen ellenőrizze az összes alkalmazás és operációs rendszer frissítéseit. Ez a proaktív megközelítés segít fenntartani a biztonságot, és így biztosan élvezheted a legújabb funkciókat és fejlesztéseket.

  • Légy óvatos az e-mailekkel és a linkekkel: azonosítsd a gyanús e-maileket és hivatkozásokat. A gyanús e-mailek azonosítása a következőket jelenti:
  • A feladó címének ellenőrzése: ellenőrizd, hogy az e-mail cím valódi és megbízható.
  • Intő jelek: kezeld fenntartással a váratlan e-maileket, különösen azokat, amelyek sürgős kéréseket vagy ajánlatokat tartalmaznak, amik túl szépnek tűnnek ahhoz, hogy igazak legyenek.
  • A tartalom megvizsgálása: a rossz nyelvhelyesség, helyesírási hibák és a közhelyes megszólítás gyakran adathalászati kísérletek jelei.
  • Mellékletek és hivatkozások ellenőrzése: vidd a kurzort a hivatkozások fölé, hogy kattintás előtt megtekinthesd a tényleges URL-t, ahová a link mutat, és elkerüld az ismeretlen feladóktól származó mellékletek letöltését.
  • Szabd személyre az adatvédelmi beállításaidat a közösségi médiában: konfiguráld az adatvédelmi beállításokat a személyes adatokhoz való hozzáférés korlátozása érdekében. Az adatvédelmi beállítások konfigurálása a következőket jelenti:
  • Profil láthatóságának korlátozása: módosítsd a beállításokat úgy, hogy csak az ismerősök vagy a jóváhagyott ismerősök lássák a profilodat és a személyes adataidat.
  • Bejegyzés láthatóságának szabályozása: állítsd be, hogy ki láthatja bejegyzéseidet és frissítéseidet, hogy a bizalmas információkat csak megbízható személyekkel oszd meg.
  • Harmadik fél hozzáférésének ellenőrzése: rendszeresen ellenőrizd, hogy mely alkalmazások és webhelyek férnek hozzá a közösségimédia-fiókjaidhoz, és vond vissza az engedélyeket azoktól az alkalmazásoktól, amelyeket már nem használsz vagy amelyekben már nem bízol.
  • Címkézési beállítások kezelése: állítsd be a fiókodat úgy, hogy jóváhagyást kérjen a bejegyzések vagy fényképek tagelése előtt.

Gyakorlás forgatókönyvekkel és szerepjátékokkal (25 perc)

Cél:a gyakorlat segít a fiataloknak kritikusan gondolkodni személyes adataik online védelméről, és biztonságos magatartást tanúsítani.

Megvalósítás

  1. Csoportalakítás : osszuk a tanulókat 3-4 fős kis csoportokra.
  2. Forgatókönyvi lapok kiosztása : adjunk minden csoportnak egy forgatókönyv-lapot, amely leír egy gyakori online helyzetet (lásd az alábbi példákat).
  3. Forgatókönyv-elemzés : minden csoportnak elemeznie kell a forgatókönyvet, és meg kell válaszolnia a következő kérdéseket:
    • Melyek az adatvédelmi kockázatok ebben a forgatókönyvben?
    • Melyek azok a legjobb gyakorlatok, amelyeket a forgatókönyvben szereplő személynek követnie kellett, hogy elkerülje ezeket a kockázatokat?
    • Javasolj megoldást vagy stratégiát a személyes adatok védelmére ebben a konkrét esetben.
  4. Összegzés és visszajelzés: minden csoport bemutatja forgatókönyvét és megoldásait az osztály többi tagjának. Bátorítsd a többi tanulót, hogy tegyenek fel kérdéseket és álljanak elő más ötletekkel.

Következtetés és megbeszélés (10 perc)

  1. A jó gyakorlatok összefoglalása:
    • Foglaljuk össze a legjobb adatvédelmi gyakorlatokat a csoportok által javasoltak szerint.
    • Hangsúlyozzuk az olyan kulcsfontosságú szempontokat, mint az erős jelszavak használata, a körültekintő információmegosztás a közösségi médiában és a biztonsági frissítések prioritásként kezelése…
  2. Kérdések és válaszok:
    • Nyissunk vitát, és bátorítsd a tanulókat, hogy osszák meg a tapasztalataikat és gondolataikat az online adatvédelemről.
Példák forgatókönyvekre
  1. forgatókönyv:
    • Leírás : Sára a „bankjától” kapott egy e-mailt, amelyben arra kérik, hogy egy linkre kattintva ellenőrizze a személyes adatait.
    • Kérdések:
      • Milyen jelek utalnak arra, hogy ez az e-mail adathalászati kísérlet lehet?
      • Hogyan tudja Sára ellenőrizni az e-mail hitelességét?
      • Mi a legjobb módszer az online banki információk kezelésére?
  2. forgatókönyv:
    • Leírás : Lajos gyakran tesz közzé nyaralási fotókat és tartózkodási helyére vonatkozó részletes információkat a közösségi oldalakon.
    • Kérdések:
      • Milyen kockázatokkal jár az ilyen információk megosztása?
      • Milyen változtatásokat hajthat végre Lajos az adatvédelmi beállításain?
      • Milyen tanácsot adnál Lajosnak, hogy megvédje magánéletét a közösségi médiában?
  3. forgatókönyv:
    • Leírás : Liza ugyanazt a jelszót használja minden online fiókjához, beleértve a közösségi médiát, az üzenetküldést és az online vásárlást.
    • Kérdések:
      • Milyen veszélyekkel jár ez a gyakorlat?
      • Hogyan tudja Liza hatékonyan kezelni a jelszavait?
      • Mi az a kétfaktoros hitelesítés, és hogyan segíthet Lizának?

Önellenőrző kérdések

Fogalomtár

Az Európai Unió definíciója szerint a digitális írástudás az információhoz való hozzáférés, megértés, értékelés és a digitális technológiák segítségével történő létrehozásának képességét jelenti. Ez egy sor készséget ölel fel, beleértve az alapvető számítógépes ismereteket, az internetes böngészést, a digitális tartalommal kapcsolatos kritikus gondolkodást, a kiberbiztonsági tudatosságot, valamint a kommunikációt, a produktivitást és a kreativitást szolgáló digitális eszközök használatának elsajátítását. Ez a meghatározás összhangban van az Európai Bizottság Digitális oktatási cselekvési tervével és a digitális készségeket és kompetenciákat minden polgár számára előmozdító kezdeményezéseivel. 

[Source: European Commission. (2018). Digital Education Action Plan.]

A kétfaktoros hitelesítés (two-factor authentication, 2FA) egy biztonsági metódus, amely fokozza az online fiókok biztonságát azáltal, hogy két különálló elemre van szükség a felhasználó azonosságának ellenőrzéséhez. Ez a két elem lehet:

  1. Valami, amit tudunk:: jelszó vagy PIN kód.
  2. Valami, amivel rendelkezünk: fizikai eszköz, például okostelefon, biztonsági kulcs vagy token, amely ideiglenes kódokat generál.
  3. Valami, ami a részünk: biometrikus funkció, például ujjlenyomat, arcfelismerés vagy hangfelismerés.

A 2FA célja egy extra biztonsági réteg hozzáadása, ami jelentősen megnehezíti a támadók dolgát, ha megpróbálnak hozzáférni fiókokhoz, még akkor is, ha sikerül megszerezniük a jelszót. Ez jelentősen csökkenti az online hackelés és csalás kockázatát.

A digitális lábnyom azoknak a nyomoknak és információknak a halmaza, amelyeket az internet és a digitális eszközök használata során hagyunk magunk után. Ebbe beletartozik az összes online tevékenység, például a közösségi médiában közzétett bejegyzések, hozzászólások, az e-mailek, a keresőmotoros keresések és az online vásárlások. Ezeket az adatokat cégek, webhelyek vagy alkalmazások gyűjthetik, tárolhatják és néha megoszthatják, digitális profilt hozva létre, amely különféle célokra használható, például célzott reklámozásra, a viselkedéselemzésre és megfigyelésre.

A digitális ujjlenyomatvétel lehet önkéntes (szándékosan megosztott információ) vagy nem szándékos (olyan adatok, amelyeket a tudtunk nélkül gyűjtenek). A digitális lábnyom kezelése és védelme kulcsfontosságú az online adatvédelem és biztonság, valamint a digitális reputáció megőrzése szempontjából.

A digitális technológiák felelősségteljes és etikus használata, amely magában foglalja az olyan magatartásformákat, mint mások online magánéletének tiszteletben tartása, biztonságos internetezési szokások gyakorlása és pozitív hozzájárulás az online közösségekhez. A digitális állampolgársághoz hozzátartozik a digitális világban fennálló jogok és kötelezettségek megértése is.

 [Source: Common Sense Education Digital Citizen Program]

Adatszivárgás akkor következik be, amikor érzékeny, bizalmas vagy védett információt véletlenül vagy szándékosan illetéktelen személyek tesznek közzé, hoznak nyilvánosságra, vagy férnek hozzá. Ezek az adatok tartalmazhatnak személyazonosításra alkalmas információkat (PII- Personally Identifiable Information), pénzügyi adatokat, egészségügyi információkat, üzleti titkokat vagy más típusú bizalmas adatokat.

A rosszindulatú programok vagy malware-ek (az angol malicious software ’rosszindulatú szoftver’ kifejezés összevonása) olyan program vagy kód, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy kárt okozzon, adatokat lopjon, vagy megzavarja a számítógépes rendszer, hálózat vagy eszköz normál működését. Példák rosszindulatú programokra:

  • Vírus: olyan szoftver, amely más programok vagy fájlok megfertőzésével reprodukálja magát.
  • Trójai program:legálisnak látszó, de a telepítés után rosszindulatú műveleteket végrehajtó program.
  • Féreg: olyan rosszindulatú program, amely replikálódik és terjed a hálózatokon anélkül, hogy más fájlokhoz kellene csatolni.
  • Kémszoftver (spyware):szoftver, amely titkon figyeli a felhasználói tevékenységeket, és információkat gyűjt velük kapcsolatban.
  • Zsarolóprogram:olyan program, amely titkosítja a felhasználó adatait, és díjat követel a visszafejtésükért.
  • Reklámszoftver: szoftver, amely nem kívánt és gyakran invazív hirdetéseket jelenít meg.

Bibliográfia és hivatkozások

Funded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Education and Culture Executive Agency (EACEA). Neither the European Union nor EACEA can be held responsible for them. Project number: 2023-1-NO01-KA220-ADU-000151380 

hu_HUHungarian