3.modul: A fogyasztói társadalom és a digitális társadalmi környezetünk
A modul célja
A modul célja felvértezni a tanárokat azokkal a készségekkel és ismeretekel amelyek birtokában fel tudják készíteni a fiatalokat a fogyasztói társadalom etikai dimenzióinak kritikus vizsgálatára. A modul felvázolja a fogyasztói társadalom történelmi fejlődését, a társadalmi értékekre gyakorolt hatását, valamint a technológia szerepét a vásárlási szokások és az életmód alakításában.
Tanulási eredmények
A modul elvégzését követően a résztvevők az alábbiakban felsorolt ismeretekre és készségekre tesznek szert:
Ismeretek
- A fogyasztói társadalmak történetének megismerése
- A fogyasztói társadalmak fogalma
- A túlélés érdekében történő fogyasztástól az imázsfogyasztásig tartó fejlődés
- A fogyasztás mögötti pszichológia
- Hogyan késztet minket az agyunk fogyasztásra?
- Mi a dopamin és hogyan befolyásolja a döntéseinket
- A vásárlási viselkedést irányító weboldalak és algoritmusok
- Az algoritmusok fogalma
- Hogyan érik el az algoritmusok, hogy többet vásároljunk?
- Fogyasztás és etika
Miért kellene korlátoznunk a fogyasztást?
A fogyasztáshoz kapcsolódó pazarlás és környezeti hatásai
Miért készülnek a termékek úgy, hogy a fogyasztó kénytelen legyen inkább cserélni (többet vásárolni), mint javítani?
Készségek
- A fogyasztói társadalom etikai dimenzióinak vizsgálata
Jártasság annak elmagyarázásban, hogy hogyan működnek a hirdetések és az algoritmusok.
Meggyőzés képessége: miért fontos a környezet védelmében korlátozni saját fogyasztásunkat.
- Kritikus gondolkodás és annak felismerése, hogy az influenszerek hogyan próbálnak meg fogyasztásra csábítani
Képesség, hogy felkészítse a tanulót arra, hogy kritikusan szemlélje, hogyan próbálnak befolyásolni az influenszerek.
Képességek a tanulók felkészítésére, hogy el tudják különíteni saját véleményüket mások véleményétől
Képességek a tanulók felkészítésére, hogy ellenálljanak a tömegmédia befolyásának.
Témakörök
Az 1. témakör a fogyasztói társadalom történelmi fejlődését tárgyalja, nyomon követve annak alakulását a vadászó-gyűjtögető közösségektől a modern időkig. Megvizsgálja, hogy a marketing és az iparosodás hogyan ösztönözte a fogyasztást, és hogyan hozott létre egy olyan társadalmat, amelynek középpontjában a javak megszerzése áll. A fejezet megvizsgálja a fogyasztói társadalom környezeti hatásait is, és bemutatja az etikus fogyasztói magatartás fogalmát, amely az egyéneket felelősségteljesebb vásárlási döntések meghozatalára ösztönzi.
A 2. témakör a fogyasztás mögött meghúzódó pszichológiát vizsgálja, kiemelve, hogy a vásárlási viselkedés hogyan vált ki dopamin felszabadulást az agyban, ugyanúgy, mint a függőség. A témakör kitér az algoritmusok szerepére a fogyasztói magatartás irányításában, valamint a közösségi média és az influenszerek befolyására. A témakörkitér ennek etikai következményeire és a kritikus gondolkodás fontosságára a megalapozott vásárlási döntések meghozatalában.
Célkitűzés, kulcsfogalmak, fejlesztendő készségek
A modul végére a tanulók képesek lesznek:
- Bemutatni a fogyasztói társadalom fejlődését a vadászó/gyűjtögető közösségektől napjaink fogyasztásáig.
- Ismertetni néhány elméletet arról, hogyan és miért vált a társadalom ennyire fogyasztás-vezéreltté.
- Elmagyarázni, hogyan hat a dopamin az agyra, hogy az alany még többet fogyasszon.
- Azonosítani a fogyasztás környezetre gyakorolt hatását, és megtudd, mit tehetsz azért, hogy etikusabb fogyasztóvá válj.
Tanulási útmutató
A tanulási eredmény érdekében arra bátorítjuk, hogy keressen példákat a saját életéből, és elemezze, miért szeretne olyan dolgokat vásárolni, amelyekre talán nincs is szüksége. Ha tudatosítja, hogy miért érzi néha úgy, hogy bizonyos dolgokat meg kell vásárolnia, és miért kell bizonyos ruhákat viselnie, hogy megerősítse az önképét, könnyebben változtathat a fogyasztási szokásain.
Azáltal, hogy a modulban szereplő elméleteket a saját tapasztalatain és életére alkalmazza, könnyebb lesz emlékeznie és megértenie, hogyan és miért kell kritikusan viszonyulni a túlzott fogyasztáshoz.
Motiváló esetleírás
Zsófia 16 éves. Középiskolába jár, és nagyon törődik a környezetvédelemmel. A természettudomány tanár nagyon megnyerő, és képes bevonni az egész osztályt. Ugyanakkor Zsófia jól akar kinézni, mert van egy fiú az osztályában, aki tetszik neki.
Zsófia egy új rúzst akar venni, amit a kedvenc influenszere mutatott be az Instagramon az előző héten. Csakhogy túl sokba kerül, és ő nem engedheti meg magának. Az édesanyja nem akarja odaadni neki a pénzt, mert szerinte Zsófiának már van egy hasonló árnyalatú, és azt mondja neki, hogy keressen munkát, ha meg akarja venni a rúzst. Az apja arra biztatja Zsófiát, hogy gondolkodjon el azon, hogy valóban szüksége van-e a rúzsra, ha már van egy hasonló, de az influenszer szerint gyengébb márkájú rúzs. Azt mondja neki, hogy gondoljon a környezetre, és felszólítja, hogy végezzen némi kutatást a vásárlás és a fogyasztás környezeti hatásairól. Azt mondja, hogy odaadja neki a pénzt, ha be tudja bizonyítani, hogy az új márka jót tesz a környezetnek.
Zsófia úgy dönt, hogy hallgat rá, és utánanéz a márkáknak az interneten. Kiderül, hogy az rúzs, ami már megvan neki, jobb a környezetnek, és az, amit az influenszer reklámoz, egyáltalán nem jó. Zsófia megnézi a véleményeket, és úgy dönt, hogy talán az influenszer, akit követ, nem egy jó ember, és nem törődik a környezettel.
Ebben a modulban a tanárok megtanulják, hogyan késztessék az olyan fiatalokat, mint Zsófia arra, hogy megkérdőjelezzék a fogyasztást és gondolkodjanak, mielőtt többet vásárolnának. Ezekkel a készségekkel felvértezve a tanulók tájékozott fogyasztókká válnak, és megértik, hogy a nagyvállalatok hogyan használják ki a fogyasztókat, gyakran a környezet rovására.
1. témakör – A fogyasztói társadalom története és etikai dimenziója
Az ipari forradalomtól a modern társadalomig
A történelem során az emberek alapvetően a túléléshez szükséges élelmet és dolgokat szerezték be. Gyűjtöttek vagy vadásztak a mindennapi élethez nélkülözhetetlen élelemért. Ha valakinek több volt, mint amennyire szüksége volt, azt más dolgokra cserélte. A városok fejlődésével és az ipari forradalommal megnőtt a fogyasztási cikkek termelése, és egyre többet kellett eladniuk, hogy a gépezetet működésben tartsák.
A vásárlásra való csábítás érdekében a vállalatoknak ezeket az árukat úgy kellett forgalmazniuk, hogy „igényt” keltsenek olyan árukra, amelyekre a fogyasztónak gyakran nincs is szüksége. A marketing arra ösztönzi az embereket, hogy többet vásároljanak, mint amennyire szükségük van. Láthatjuk, hogy az ipari forradalom utáni gyártók hogyan fordultak át a fogyasztás ösztönzése érdekében alacsonyabb eltarthatósági idejű termékek előállítására.
A fogyasztást a posta, a rádió, a TV és most már az internetes marketing is szorgalmazza. A hitelkártyák még könnyebbé tették a vásárlást. Az ipar különleges napokat hozott létre, amikor az embereket ajándékvásárlásra ösztönzik, mint például az Anyák napja, Apák napja, Valentin-nap és így tovább. Újabban pedig a vásárlásra ösztönző napokat találtak ki az okos marketingesek, mint például a Fekete péntek és a Kiberhétfő. Ezeknek a napoknak a sikerével a Fekete pénteket kiterjesztették a fekete hétre, sőt a fekete hónapra is, csak hogy a vásárlás örökké forgó kereke tovább forogjon.
Az Amazon még egyszerűbbé tette, hogy mindent megvásárolhassunk, amire szükségünk van, anélkül, hogy elhagynánk a házat. Az egész üzletágát az online vásárlásra építette, és felismerte az „1 kattintásra a vásárlástól” gomb hatalmas értékét a vásárlás ösztönzésében. A probléma az volt, hogy a termékeket csomagolni kellett, ami hulladékot termel, ami ismét a környezetre van hatással. A műanyag, és különösen a mikroműanyagok, amelyek a műanyagok lebomlásából származó apró műanyagrészecskék, már megtalálhatóak az élelmiszerekben és az állatokban is. A jelenlegi szint valószínűleg nem veszélyes az emberre, de idővel a tudósok szerint kétségtelenül kárt fog okozni. A nem megfelelően kidobott műanyag zacskók már most is hatalmas károkat okoznak az óceánban élő halaknak és más élőlényeknek.
Ezt szemlélteti ez az adat: 2021-ben az EU-ban becslések szerint 188,7 kg csomagolási hulladék keletkezett lakosonként (a horvátországi 73,8 kg/fő és az írországi 246,1 kg/fő a szélső értékek).
Marketing - a szórólapoktól az influenszerekig
Bár a reklám már az ókorban is létezett, a tömegtermelés miatt a fogyasztás elengedhetetlen lett a gyárak működésének fenntartásához és a gazdaság növekedéséhez. Annak érdekében, hogy az emberek egyre többet vásároljanak, a 20. században a reklámcégek fellendültek, mivel a rádió és a televízió háztartási cikkekké váltak. A fülbemászó dallamok és szlogenek a logókhoz és termékekhez kapcsolódtak, és a cégek hatalmas összegeket költöttek arra, hogy a vásárlókat hűségessé tegyék ruházati, cipő-, élelmiszer-, üdítőital-márkáikhoz stb.
A huszadik század. végén és a 21. század elején a digitális platformok megnyitották a célzott, és személyre szabott hirdetések lehetőségét. Az internet olcsóbbá tette a reklámozást az e-mailekkel és a felugró hirdetésekkel, amelyek a keresési és online aktivitási előzményeket elemző algoritmusokon alapulnak.
A fogyasztás növelése érdekében a vállalkozásoknak arra kellett rávenniük az embert, hogy többet vásároljon, mint amennyire szüksége van, és a meglévő termékeket lényegében ugyanannak a terméknek az újabb változataira cserélje le. A trendek bevezetésével megteremtették a „vélt elavulás” fogalmát, hogy az emberek még több dolgot vásároljanak, és kidobják azt, amijük van, még akkor is, ha az még tökéletesen működőképes. A kulcs az volt, hogy azt az érzetet keltették, hogy az már nem trendi. Emellett a marketing olyan modelleket használt, akik bizonyos életstílusokat vetítettek előre, amelyekre fogyasztóként törekszünk. Az üzenet például az volt, hogy: „ha ezt a dezodort használod, a nők beléd fognak szeretni”, „ha ilyen autód van, boldog leszel” stb. De a reklámokban szereplő modellek vagy színészek túlságosan különböztek az átlagemberektől, ezért előléptek az influenszerek. Az influenszerek átlagos emberek, akik hétköznapi életet élnek, és megosztják életmódjukat, az általuk viselt, használt vagy kedvelt termékeket az interneten. Gyakran fizetnek nekik azért, hogy véleményezzenek egy terméket vagy viseljenek bizonyos ruhákat. Vannak követőik, és nagy befolyást gyakorolhatnak rájuk. Bizonyos dolgok kedvelésével arra csábíthatják követőiket, hogy ugyanezt tegyék. Egyes influenszerek még saját műsort is kapnak, ahol a tévében követheted az életüket. Az emberek a hírességük miatt válnak híressé, nem pedig azért, amiben jók.
Az influenszerré válásnak nincsenek hatalmas akadályai, mindössze emberekre van szüksége, akiket érdekel, amit mond vagy tesz, vagy akiket inspirál az általa képviselt életmód és imázs.
Források
Nézd meg ezt a videót, amelyet az Európai Bizottság (Jogérvényesülés és Fogyasztók Főigazgatósága) megbízásából készített a fenntartható fogyasztásról.
https://www.youtube.com/watch?v=pA73wtV9RqA
Ez a videó a Smileandlearn.com Youtube-csatornán található, és még sok más videót is tartalmaz. Az oldal az Európai Bizottság díját kapta:
https://www.youtube.com/watch?v=jhoa3OHivN8
Yuval Noah Harrari: Sapiens: Az emberiség rövid története című könyv utolsó fejezetei reális képet festenek a fogyasztói társadalomról
Feladatok
rész
Egyéni feladat:
Légy őszinte magadhoz!
Kérdések:
- Előfordul, hogy veszel valamit, amire nincs szükséged, és megbánod?
- Veszel néha valamit csak azért, mert olcsó?
- Veszel néha valamit, mert a reklámja menő volt?
Csoportmunka:
Oszd meg a csoporttal! Beszéljétek meg:
Nektek is vannak hasonló késztetésetek a vásárlásra?
Beszéljétek meg a hasonlóságokat és a különbségeket.
rész
Esetleírás:
Vasárnap van anyák napja, és Zsófia még mindig nem vett ajándékot az édesanyjának. Beírta a Google keresőjébe, hogy „Anyák napja”, és a képernyő azonnal megtelt olyan dolgokkal, amelyeket Anyák napjára megvehet és ezen a napon megtehet. Mit adjak annak, akinek mindene megvan? - gondolta. Talán egy illatos gyertyát? Olyan egyszerű megvenni! Még aznap kiszállítják, vagy fél óra múlva átvehető az üzletben.
Ötletelés
Mit tehetne a vásárláson kívül, hogy az anyját boldoggá tegye?
2. témakör – A fogyasztás és az algoritmusok pszichológiája
Dopamin és függőség
Az előző részben arról beszéltünk, hogy a vállalatok hogyan teremtették meg azt a szemléletet, hogy a fogyasztók többet vásároljanak. Ebben a részben a fogyasztás mögötti pszichológiát fogjuk felvázolni. Számos olyan viselkedés létezik, amely boldoggá teszi az embereket, és az agyban dopaminhormont szabadít fel. Elmagyarázzuk, mi az a dopamin, és hogyan tehet függővé a különböző viselkedésformáktól.
A vásárlás , a közösségi média használata és az online játékok közös vonása, hogy jó érzéssel tölthetnek el. A közösségi média arra ösztönöz, hogy olyan képeket tölts fel magadról, amelyek másoknak tetszenek. Ez a pozitív visszajelzés boldoggá tesz. Ha olyan játékot játszol, amiben jó vagy, és a játék visszajelzést ad, boldog leszel. Ha jó élményeket kapsz a képernyőn, legyen szó játékról, közösségi média visszajelzésről vagy vásárlásról, az agyad dopamint szabadít fel. A dopamin egy olyan anyag, amelyet az agy termel, és amely boldogságérzetet ad. A dopamin az a neurotranszmitter, amely többek között örömérzetet, örömvárást és motivációt okoz. Mivel továbbra is örömöt akarsz érezni, többet akarsz játszani, többet vásárolni és többet posztolni a közösségi médiában. Az agynak ez a része gyorsabban aktiválódik, mint a homloklebeny, ami a logikus agy. Ez ahhoz vezet, hogy a logikus agy már nem hoz döntéseket. Ami szintén ijesztő, hogy a jutalmazási rendszer megváltoztatja a helyes és helytelen dolgokhoz kapcsolódó emlékeket, így a homloklebeny már nem tud különbséget tenni helyes és helytelen között, és gondolkodás helyett az impulzusaidat és az érzelmeidet fogja követni.
Az agy a függőséggel együtt megváltozik, és becsapja magát, hogy azt higgye, meg kell kapnia a kábítószert, amelytől függ. A függőség által érintett agyterület egyszerűsített képe itt látható.
Nevezzük ezt el Ali agyának. Ali jelen van a közösségi médiában, ahol a barátai kedvelik a posztjait. Jó érzés, amikor hozzászólnak, és azt mondják neki, hogy vicces. Ez arra készteti a ventrális tegmentális területet, a VTA-t, hogy dopamint küldjön a nucleus accumbens és az amygdala felé. A dopaminlöket arra készteti, hogy azt higgye, újra meg kell tennie. A Nucleus accumbens egy olyan terület, amely felnagyítja a jutalom pozitív aspektusait, és arra késztet, hogy meg akarja ismételni az élményt. A homloklebeny az a terület az agyban, amely a dolgokat végzi és logikusan gondolkodik. Ez azzal függ össze, hogy hogyan tudsz különbséget tenni az egymásnak ellentmondó gondolatok között: mi a rossz és a jó, a jobb és a legjobb, az azonos és a különböző, a tetteid jövőbeli következményei és még a társas helyzetekben való irányítás is.
A képernyőfüggőség az, amikor a játékos már nem tudja kontrollálni a saját képernyőhasználatát az alvás rovására. A képernyőhasználat mindent felemésztővé válik, és depressziót okozhat, ha senkinek sem tetszik a posztod és a kommentjeid, vagy ha senki sem kritizál. A dopamin-hipotézis szerint mindenféle függőség, például a nikotin, az alkohol, a drogok, a szekták, a vallás, a szerelmi kapcsolatok, a harag és így tovább, hatással lehet ránk. Érezhetően függővé válsz, amikor megízleled valamelyik olyan dolgot, amelyik kiváltja a dopamin felszabadulását. A személyes tapasztalatok és a genetika befolyásolják, hogy az egyén mitől válik függővé. Idővel az agy alkalmazkodik ahhoz az anyaghoz vagy tevékenységhez, amely korábban nagyon vonzó volt, és így az kevésbé lesz érdekes. Az agy úgy reagál, hogy kevesebb dopamint termel, vagy megszünteti a dopaminreceptorokat, így a szervezet nem érzékeli a rendszerben lévő dopamint. Ez ahhoz vezet, hogy még többet kell játszani ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érjük el. Ezek az alkalmazkodások azt jelentik, hogy a természetes dopamin idővel kevésbé hat az agy jutalmazási rendszerére. Egyes kínai kutatók ezért a technológiát digitális heroinnak nevezik.
Dr. Peter Wibrow, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem idegkutatási igazgatója elektronikus kokainnak nevezi a képernyőket. Ráadásul a kutatások azt mutatják, hogy a függőség kezelésében csak az működik, ha teljesen elhagyjuk, amíg az agy nem kap többé kedvet a játékhoz, az italhoz vagy bármihez, amitől függ.A kutatások azt mutatják, hogy egyénenként változó, mennyi időre van szüksége egy személynek ahhoz, hogy teljesen lemondjon a függőséget okozó tevékenységről. Általában azonban a legtöbb embernek két és öt-hat hét közötti időre kell abbahagynia a közösségi média használatát, a játékokat vagy a pornónézést.
Az vagy, amit fogyasztasz
A vállalatok mindent megtesznek, hogy a termékeik megvásárlására csábítsanak. A fogyasztás növelése érdekében sok hasonló terméket készítenek, és megpróbálnak meggyőzni, hogy egyre többet és többet vásárolj ezekből. A huszadik század elején kezdtek el divatmodelleket is alkalmazni, ezzel próbálták eladni a modell életstílusát. Az általuk továbbított üzenet az, hogy ha ezt a ruhát vagy ezt a sminket viseled, akkor boldog leszel. „Ha olyan szép vagy, mint én, akkor boldog leszel.” A koncepció ugyanez más termékeknél is, például bútoroknál vagy autóknál: „Ha ezt veszed meg, boldog leszel”. Ez azt az érzést kelti, hogy fontos követni a trendeket, divatosnak lenni, és hogy a termékek boldoggá tesznek.
Az olyan közösségi médiaplatformok megjelenésével, mint az Instagram és a YouTube, megjelent a hírességek egy új típusa, az influenszer.
A modellek és az influenszerek közötti különbség a következő:
- Hitelesség: az influenszerek sokkal személyesebbek, és azt az érzést keltik, hogy akár a barátaid is lehetnének.
- Elkötelezettség: az influenszerek nagyobb elkötelezettségi arányt mutatnak, ami hatásosabbá teszi az üzeneteket.
- Sokszínűség: az influenszerek háttere sokszínűbb, mint a modelleké, és olyan képet mutatnak, ami jobban hasonlít a befogadókra.
Az influenszer lehet egy valóságshow sztárja, vagy csak egy csinos vagy érdekes személy, érdekes üzenettel. Mivel a közösségi média mindenki számára nyitott, bárki feltölthet tartalmat, és azt mondhat, amit csak akar. Egyesek ezt kihasználják, és téves információkkal etethetik a követőiket. Könnyű hinni az embereknek, ha már követed őket. Az idő nagy részében ártalmatlannak tűnhetnek, de néha-néha olyan üzeneteket közölhetnek, amelyek nem tesznek jót neked. Olyan attitűdöket közvetíthetnek, mint a szexista vagy rasszista, vagy akár radikalizált gondolatok.
Algoritmusok
A közösségi média, a szerencsejátékok és a pornográf oldalak készítői okos pszichológusokat alkalmaznak, hogy rávegyenek arra, hogy a honlapjaikon maradj. Ezek a pszichológusok tudják, hogyan működik az agyad, amikor függőségben vagy, és ezt a tudást felhasználják arra, hogy csapdába ejtsenek. Az egyes weboldalak célja vagy az, hogy rávegyenek valaminek a megvásárlására, vagy az, hogy minél tovább ott maradj. A legtöbb weboldal cookie-kat (sütiket) helyez el a számítógépeden vagy a telefonodon, hogy nyomon kövesse, milyen preferenciáid vannak. A sütik célja általában az, hogy megjegyezzenek és közöljenek rólad néhány hasznos információt egy weboldal számára, és olyan tartalmakat jelenítsenek meg neked, amelyekről úgy gondolják, hogy érdekel. A probléma ezzel az lehet, hogy annyira érdekeltté válsz, hogy elfelejtesz kilépni az oldalról. Ha például vásárolsz valamit, általában hasonló dolgokat mutatnak neked, hogy még többet vásárolj. A sütik információkat küldenek a keresőmotoroknak, amelyek algoritmusok segítségével olyan hirdetéseket készítenek, amelyek érdekelnek, és amelyek akkor is megjelenhetnek, ha más oldalakon tartózkodsz. Egyes sütik agresszívabbak mint mások, olyannyira, hogy már-már megijesztenek. Egyes felugró ablakok azt mondhatják, hogy az eszközöd fertőzött, és ha rákattintasz, akkor segíthetnek neked. Az ilyen felugró ablakok nem reklámok, hanem rosszindulatú programok, kémprogramok vagy akár számítógépes vírusok, amelyek pénzt próbálnak kicsikarni a felhasználóból. Az ilyen szoftvereket végül is azért hozták létre, hogy megbabrálják a készüléket, és megkeserítsék az életünket.
A keresőmotorok is sütiket használnak. Ezek a cookie-k olyan kis információk, amelyeket a böngésző tárol a webhelyekről. Feldolgozásuk azért történik, hogy a felhasználónak személyre szabottabb böngészési élményt nyújtsanak, például online vásárlás, kutatás vagy társasági kapcsolat közben. Az algoritmusok sorozatok vagy eljárások arra vonatkozóan, hogy a számítógépek hogyan dolgozzák fel az adatokat a problémák megoldása során. Ez olyasmi, mint egy főzési recept, ahol az eredmény egy étel. A böngészési algoritmusok olyan számítógépes kódok, amelyek célja, hogy a felhasználó vásároljon vagy ott maradjon egy webhelyen. Az algoritmusok számításaikat a cookie-kra alapozzák, amelyek regisztrálják az oldalletöltések számát, az egyes oldalak látogatóinak számát, a felhasználói munkamenetek hosszát stb. Ezeket az adatokat arra használják, hogy elküldjék a YouTube-ra, az Instagramra és a TikTok-ra, amelyek jól ismert közösségi oldalak, ahol hasonló videókra vonatkozó ajánlásokat kaphatsz. De néha olyan videókra is kapsz ajánlásokat, amelyeket nem kerestél, például erőszakos videókat, önbántalmazást, öngyilkosságot, szexuális viselkedést, radikalizált üzeneteket stb.
Jeff Bezos könyvek árusításával indította el az Amazon.com webhelyet, de hamarosan mindent árult, és „vegyesbolt” lett. Az egyik sikertényező valószínűleg a saját webhelyeiken megjelenő személyre szabott hirdetések és a YouTube-on található videóhirdetések voltak, amelyeket az 1-kattintásos Vásárlás gomb is fokozott. Influenszereket is bevetnek, akik piacra dobhatják áruikat, és pénzt szerezhetnek az eladásokból. Az Amazon sikere oda vezetett, hogy a kínaiak beléptek a nemzetközi online vásárlási piacra olyan oldalakkal, mint az AliExpress, majd a JD.com, a LightInTheBox és a Shein. 2024-ben a Temu, egy másik kínai e-kereskedelmi platform is hirdetésekkel árasztotta el az internetet. Ezek az oldalak olcsó árukat kínálnak, amelyek nem feltétlenül jó és tartós minőségűek. Ugyanakkor jó minőségű árut is tudnak kínálni elfogadható áron. Ezekben a webhelyekben közös, hogy termékértékeléseket és ajánlásokat kínálnak azoktól, akik már megvásárolták a terméket. Ez lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy valamennyire megalapozott döntést hozzon. A vállalat számára még fontosabb, hogy ezek a vélemények több vásárlásra ösztönöznek.
Ezek az e-kereskedelmi vásárlási platformok bónuszokkal és eladásokkal próbálják visszacsábítani a vevőt, gyakran időkorlátosak, hogy függővé tegyenek, ugyanúgy, ahogyan a játékok teszik. Forgó kerekeket, villogó fényeket és órát használnak arra, hogy aktiválják a versenyszellemet az érdeklődőben. Ha nem vagy óvatos, felszólításokat is küldenek, hogy emlékeztessenek arra, hogy „nyertél” valamit, így megnyitod az alkalmazást, és kedvet kapsz ahhoz, hogy vásárolj.
Legközelebb, amikor felkeresed valamelyik webhelyet, szánj egy pillanatot arra, hogy átgondold, mit szeretnél vásárolni, vagy csak azért vásárolsz-e, hogy extra dopaminadaghoz juss.
Források
Egy neurológus elmagyarázza, miért akar az agy a Big Think oldalon vásárolni:
A médiamanipuláció mögött álló gyakori indítékok a következők:
Feladatok
Oszd fel a tanulókat 3-4 fős csoportokra. Nézzétek meg ezeket a videókat, és beszéljétek meg az alábbi kérdéseket:
Andrew Tate: Man up (Légy férfi!)
https://www.youtube.com/watch?v=lBO9pMU5phY
Mi ennek a videónak az üzenete?
Milyen veszélyeket látsz ebben a videóban?
Mi lehet a probléma ezzel a videóval?
Interjú a Tweetről:
https://www.youtube.com/watch?v=MsPayaH6Q_M
Hogyan hirdeti ez az üzenet a nemek közötti egyenlőtlenséget?
Vita
Oszd meg a csoportban:
- Milyen influenszereket követsz?
- Miért követed ezeket az influenszereket?
- Mutasd meg a csoport többi tagjának az egyik kedvenc videódat az influenszerről!
- Légy kritikus vele szemben, szerinted mi lehet az, ami rossz benne? Semmi?
Összefoglalás
A modul célja, hogy a tanárokat és oktatókat olyan készségekkel és ismeretekkel ruházza fel, amelyek segítségével elemezni tudják a fogyasztói társadalmat és annak társadalmi-technikai összefüggéseit.
Tanulási eredmények
A modul végére a résztvevők ismereteket és készségeket sajátítanak el a következőkkel kapcsolatban:
- A fogyasztói társadalmak története és pszichológiája.
- A technológia és az algoritmusok hatása a vásárlási magatartásra.
- Etikai szempontok a fogyasztásban.
- Interaktív tananyagok tervezése digitális technológiák felhasználásával.
Önellenőrző kérdések
Fogalomtár
Olyan személy a közösségi médiában, aki befolyásolja mások életét azáltal, hogy elmondja életbölcsességeket mond, vagy megmutatja, hogyan éli az életét, hogy befolyásolja gondolatait és szokásait.
A hacker olyan személy, aki számítógépes programozást használ a számítógépes rendszeren belüli probléma vagy kihívás leküzdésére. Míg a hacker kifejezés gyakran negatív jelentést hordoz, nem minden hackelés foglal magában bűnözői vagy rosszindulatú tevékenységet. Forrás: Webodepia (Last access: April 2024).
Bibliográfia és hivatkozások
Funded by the European Union. Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union or the European Education and Culture Executive Agency (EACEA). Neither the European Union nor EACEA can be held responsible for them. Project number: 2023-1-NO01-KA220-ADU-
Hungarian 
English 
French 
Spanish 
Portuguese 
Turkish 
Norwegian